Valentin nap. Szerelem vagy rémálom?
Minket vár a világ
bársony egeken ringat
téged hívlak te szép hercegnő
halld a szív szavát
Véled mámorító
versenyt szállni a széllel
szőnyegünkön ma éjjel utunk
meséken visz át.
A Valentin-nap a szeretet és a szerelem ünnepe, melynek története nem teljesen tisztázott. Hagyományának eredetét tekintve számos legenda látott napvilágot, melynek gyökerei egyaránt kötődnek a keresztény és ókori római tradíciókhoz. De kicsoda is volt valójában a titokzatos Szent Valentin és miért ünnepelünk február 14-én?
Sokan azt állítják, hogy a szerelem és a szeretet ünnep eredete Szent Valentin, egy római papig nevéhez fűződik, aki mártírhalált halt, mert nem adta fel a kereszténységet a vallás üldöztetése idején. Kr.u. 269 vagy 270 február 14.-én halt meg, ugyanazon a napon, amelyik a szerelmi sorsjátékoknak volt szentelve. A legenda szerint a börtönben töltött idő alatt üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket és hogy ne felejtsék el őt.
A történet egy másik változata szerint, Szent Valentin papként szolgált Claudius császár ideje alatt, aki bebörtönözte őt, mert ellenezte döntését, amely megtiltotta a fiatal férfiaknak, hogy házasodjanak. Úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak, megerősítvén ezáltal a hadseregét. A legenda úgy tartja, hogy, Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr lányával, akinek hagyott egy levelet aláírva, hogy "A te Valentinodtól".
Szent Valentin jóságos és romantikus római pap volt ebben az időben, aki titokban párokat adott össze, mely cselekedetek miatt február 14.-én halt mártírhalált, 270 körül.
Bálint napjához - amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek - számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy megtalálják, meghódítsák vagy csupán megtartsák szerelmüket, életük párját.
- Ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.
- Amint megvolt a "jelölt", újabb praktikákra volt szükség, magukba bolondítsák a fiút. Egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, mely által a szerelem már szinte biztos volt. Másik módszer szerint a kiszemelt fiú lábnyomát a hóból vagy sárból felvéve a küszöb alá kellett ásni, majd a házba csalogatni az illetőt, aki a küszöböt átlépve hamarosan megkéri a lány kezét.
- Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon tudhatták meg a lányok és fiatal feleségek. Például egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke lesz valakinek.
- Bálint-napon a madarak is hatalmas szerephez jutottak, a különböző fajták más-más férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz.
- Egyszerűbb babonák is kötődnek Valentin napjához, például a reggeli szerelmes csók szerencsét hoz és ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.
Szerintem a Valentin-nap eredeti rendeltetése jó, de újabban átment egy nyálas, gusztustalan hülyeségbe. Nekem az a véleményem, hogy aki szeretne kedveskedni a párjának az tegye meg, de ezt nem kell reklámozni az egész világnak. Még a reklámok is azt sugallják, hogy ha nincsen szerelmed, vagy nem vettél neki valami drága dolgot Valentin- napra akkor egy vesztes vagy. Szerintem nem, hiszen ezer más módon is kedveskedhetünk a kiválasztottnak. Nálunk az iskolában például postaszolgálat volt, így mindenki névtelenül küldhetett üzenetet annak aki tetszik neki. Ez egy kedves és olcsó megoldása a szeretet kimutatásának.