Hova tartozom, kiben bízhatok?

Milyen is lehet negatív körökbe keveredni? Mi lesz, ha megszokunk egy olyan környezetet, ami nekünk kedvez, és lényegében úgy érezhetjük, hogy körülöttünk forog a világ? És ha ebből egyszer kikerülünk?

Lehet, hogy negatív körökbe kerülünk? Vagy talán olyan emberekhez sodor minket a sors, akik a legjobbat hozzák ki belőlünk? A társaságban jól, vagy talán rosszul fogjuk magunkat érezni? Esetleg kellemetlenül? Meglehet. Kérdések tömkelege…És vajon meg tudjuk válaszolni őket? Csakugyan. Bár hogy kinek, hogyan is alakul a történet, azt lehetetlen megjósolni.

 De esetleg tudunk tenni az ellen hogy, ne mi legyünk azok, akik mindenhol csak az idézőjeles harmadik személyek vagyunk. Próbáljunk meg beszélni a többiekkel, érdeklődjünk a téma után, és ne legyünk elutasítóak. Ha valaki nem is túl szimpatikus, azért ne bántsuk meg…Lehet, hogy a végén még meg is kedveljük.

  Viszont, mi a helyzet úgymond a „rossz társaságok” esetében? Ebben az esetben (szerintem legalább is) nem kell eltűrnünk senki követelőzéseit, parancsait, hisztijeit és egyéb kellemetlen dolgait. Sőt, sok esetben jobb is kimaradni az ügyekből, hiszen lehet, hogy a birtokolt információk senkinek sem előnyösek. Ha valaki túlságosan belekerült, és nem szeretne tovább részt venni benne, akkor jobb, ha lassan de biztosan kiszáll az ügyekből. De vannak olyanok is, akik nem akarnak kiszállni az ilyen társaságokból. Legalább is eleinte. Ebben az esetben vagy maguk is alább adják a szintet és lesüllyednek „barátaik” szintjére, vagy rájönnek, hogy mit is csinálnak/ csináltak így „elárulják” barátaikat, és inkább rendesebb, megbízhatóbb barátokat keresnek. Igazából, a legjobb, ha nem is kerülünk ilyen társaságba.

És ha már tudjuk kik a barátaink. Vajon kiben bízhatunk? Lehet, hogy néha pont a legjobb barát éppen a legnagyobb ellenség. De hangsúlyozom, nem csak ilyen barátok vannak. Igen is vannak rendes, igaz barátaink, akikre bármit rábízhatunk…Bármit?(Merülhet fel a kérdés). Azért ha nem is mindent, de nagyon sok dolgot. Barátainkkal megoszthatjuk életünk legfontosabb, legszomorúbb, legvidámabb történeteit. A barátok mindig mellettünk állnak, támogatnak minket, és ennek kölcsönösen is így kell lennie! Mert ha csak az egyik fél gondolja így, az már manipulálás, kihasználás.

 (Szerencsére nekem rendes, igaz barátaim vannak, és úgy érzem, ettől nem kell félnem.)

Mindezek ellenére, válogassuk meg kikkel is akarunk barátkozni, milyen társaságba akarunk is tartozni, és hogy ésszerűen tesszük-e azt, amire készülünk, vagy sem. Azon sem árt elgondolkodni, kinek mit mondunk, és hogy mondjuk. És talán néhány embernek nem árt újraértelmeznie a „barátság” szót.