Avatar - Láss egy új világot

2013. november. 17. @ Springer Barnabás  |  Rovat: Filmajánló

Nem, most nem egy játékbeli új világot kell látni az általunk generált karakterrel, hanem a Pandorát, ami James Cameron csodás, ám mégis veszélyes fantáziájából született.

Gondolom már mindenki hallott az Avatar című 2009-es filmről. De azt valószínűleg már kevesebben tudjátok, hogy James Cameron ezt már évekkel a Star Wars előtt kitalálta és lejegyezte a jegyzetfüzetébe, csak nem találta elég fejlettnek a technikát, hogy megvalósítsák. Végül nem régiben elérkezettnek látta a pillanatot, hogy elővegye a fiók aljából a füzetkét és megmutassa nekünk ezt gyönyörű, de veszélyes új világot. A különleges dizájn, a lenyűgöző harci jelentek és a hihetetlenül részletes díszlet mögött azonban vagy egy mélyebb, fontosabb mondani való is. Az első amire rá kell döbbennünk, hogy a Vállalat, maga az emberi faj. Ha valami kell neki, azt elveszi és semmi nem lesz számára szent. Se Isten, se vallás, se barátság, se család. Nem feltétlenül a saját családja, hanem azoké, akiket megöl, vagy akiknek az apját, anyját (ne adj' Isten gyermekét) veszi el. Egy másik nagyon fontos dolog, amire rávilágít, hogy nem foglalkozunk a földdel amin élünk. A na'vi-k együtt élnek Eyva-val, a Földanyával, a filmben pedig a főszereplő elmondja, hogy nálunk - a mi világunkban, a mi Földünkön - Ő már meghalt. Az ember elpusztította azt, ami életet adott neki. Kivágta az esőerdőket, megölte az állatokat és mások bolygójával is ezt akarja tenni. Persze nem kell mindenkinek ezeket a mély utalásokat és jelentéseket keresnie, a film ezek nélkül is egy remek, szórakoztató, kiváló kikapcsolódást nyújtó alkotás.