A Fekete ruhás nő (a nyuszik szemével)

Olyan olvasóknak ajánlom, akik szeretik a misztikus, horrorisztikus (de nem véres!) filmeket, kissé lassú, de izgalmas történéseket, na és persze Daniel Radcliffe-et (Harry Potter-t), mert ő a főszereplő.

Számomra egy "kedves" film, ha mondhatom ezt. Egyedül biztosan nem néztem volna meg, de barátnőimmel a legjobb filmélményem volt eddig. Az elején még egyszerű a történet.
Valamikor régen, talán a 90-es évek vége felé, vagy később, élt egy kisfiú, akinek az anyukája szülés közben meghalt. Aki talán egy kicsit pótolni tudta az anyját, az a házvezetőnőjük volt. Apja, Arthur (Daniel Radcliffe) egy házak eladásával foglalkozó üzletember. A filmben gondterheltnek, örökké gondolkodónak mutatják be. A történések nehézkesen indulnak be: először is Arthurnak, az apának üzleti út miatt (ingatlanokat árul) kell elutaznia valahova távolra, egy pénteki napon. A kisfiú rajzol neki minden napról egy képet, de mindig szomorúnak festi meg. Majd megbeszélik, hogy amikor az apának sikerült eladnia a házat, és befejeznie a munkáját, kisfia a hazafelé vezető vonatnál fogja várni a házvezetőnővel.

Mikor az apa megérkezik a falucskába, oda, ahol a házat el szeretné adni, az idő komor (egyébként szinte az egész film alatt az, mert Angliában játszódik, emlékeim szerint). Egy "szálloda" igazgatója fogadja be, ámde az összes kiadó szobájuk foglalt. A házban egyetlen szoba maradt, de ennek története van. És akkor kicsit ugorjunk vissza az film legelejére. Egy borzasztóan rémisztő eseménnyel kezdődik: mutatnak 3 kislányt, akik játszanak, majd egyszer csak egy 3ablakos sarokhoz sétálnak és kiugranak az ablakon. Na, ebbe a szobába szállásolták el Arthurt. Körülnéz, mint ahogy azt illik. Talál egy madárfészket. Hirtelen, minden előjel nélkül (ahogy az összes ijesztő effektust megjelenítették a filmben) felröppen egy holló (ez később még visszatér). Ennél a résznél döntöttem el magamban, hogy mi biztos nem nézzük végig, mert már ennél sikítva rohantunk ki a szobából... a film 20. percénél tarthattunk ekkor.

Másnap reggel egy mocsaras helyre viszik Arthurt, mert itt áll az az ódon, egykoron szép napokat látott, de a történet idejére már teljesen lepusztult ház. A kocsis nem viszi el egészen az épületig, hiszen elsüllyednének, így gyalog vág át a mocsáron. Nehezen jut el a házhoz, pedig fontos lenne, hogy ne húzódjon el a munkája. Időhöz van ugyanis kötve, mert nem tud akármikor visszamenni a faluba, délután 5-ig dagály van. Nos, akkor kezdődik a történet. Nekünk egy picit nehezen követhető volt innen, de a lényeg (nem szeretnék mindent elárulni), hogy talál furcsa lapokat, amik megváltoznak, maguktól mozgó játékokat, és több iratot, ami arról szól, hogy egy család élt itt, akiknek a gyermekét elvették. Ugorjunk egyet, hogy mindenki számára megmaradjon az izgalom. A film végén egy egész szekeret kihúznak a mocsárból egy hiper-szuper autó segítségével. Erről illik tudni, hogy az a kisfiú, akit elvettek, itt süllyedt el a szekérrel. A kisfiú tetemét valamilyen játékszobába rakják és felhúzzák a játékokat, fokozzák az izgalmakat. Ekkor olyan rész következett, amiről semmit nem tudok mesélni, mert végig egy párna mögött hallgattam az egészet, közben kiabáltam, hogy "Zsófi nézd, és meséld el mi volt". Mindenkit megnyugtatok, nem kapott sokkot szegény leányzó, de biztos, hogy emlék marad neki.

Dióhéjban a filmről még annyit, hogy akárhányszor Arthur látja a fekete ruhás nőt (a mocsárban elsüllyedt fiú anyját) annyiszor meghal a városban egy gyerek. Ezért persze átkozzák is Arthurt. És ha már bízunk benne, hogy ennyi megrázkódtató élmény után vége, hát nem. A vonat elé a szállodás viszi a fiatal apát. Ő nem tudja, hogy a fia él-e még. Mikor megérkeznek, fájó búcsút vesz a szállodástól, megveszik a jegyeket. Ekkor (mint amikor a 3 kislány kiugrott az ablakon) hirtelen megváltozik a levegő, Arthur fia lelép a sínekre. Szokásos a filmekben ez a jelenet, kitalálhatjuk, Arthur utána ugrik, elcsapja őket a vonat. Vér itt sincs. A legvégén mutatják Arthur feleségét és a fekete ruhás nőt. Elég csúnya és lehangoló a "The End"-je van, de érdemes megnézni.

Összefoglalóul még annyit, az effektek fantasztikusak, a történet egyedi (szerintem), a rémisztgetések fenomenálisak, (ha jobban összeszámolom pusztán 5ször jutottunk el odáig, hogy kirohantunk a szobából) ami pedig a végét illeti, boldog és egyben aljas.
Aki nem hiszi, járjon utána (a film bemutatója magyar szöveggel): http://www.youtube.com/watch?v=BhBiWRE4VFU