Házasságom története

- Nézted már a könyvespolcon?

- Ott kezdtem, szívem, mivelhogy könyv.

- De szerintem azért nézd meg még egyszer! Hamarosan indulunk, és útba ejtjük a könyvtárt is.

- Jó, rendben van. Még egyszer átvizslatom.

Megint odaálltam a polc elé, lepakoltam az összes könyvet, majd egyesével kezdtem átnézni őket. Kötelező olvasmányok, regények, novellák, krimik, misztikus darabok, majd egyszer csak megakadt a szemem egy régi darabon. Kék borítós, felirat nélküli könyv, egy lakattal lezárva. Alaposan belepte a por. Gyorsan letörölgettem, és ekkor annyira megdöbbentem a látványtól, hogy egy hang sem jött ki a torkomon. De hiszen ez a naplóm! Már azt hittem, hogy elveszett. Izgatott lettem, gyorsan leültem, nagy nehezen kinyitottam az apró szív formájú lakatot, és azonnal el kezdtem olvasni.

 

 

2013. 04. 02.          

Kedves Naplóm!

 

Ma van április 2-a, a születésnapom, méghozzá nem is akárhányadik, hanem a 15.! Most, másodikos gimnazistaként kezdem érezni a „tipikus kamaszkori problémákat”: vagyis most szakad minden gond a nyakamba, a felelősség magam iránt, a tanulás fontossága, és egyéb bölcsességek, bla, bla, bla. Na de a lényeg, ma megismertem egy iszonyat helyes fiút, pont a születésnapomon, Kristófot. Mintha ajándék gyanánt „kaptam” volna. Amikor ránézek, a világ elkezd forogni velem, a szívem gyorsvonatként zakatol, pillangók repkednek a gyomromban, menten nyaktól felfelé elvörösödök, így muszáj lehajtanom a fejem, nehogy észrevegye. Mától minden megváltozott, mert úgy tűnik, hogy én sem vagyok közömbös neki.  Hogy mi fog ebből kisülni? Nem tudom, csak reménykedek.

 

 

 

2013. 04. 12.       

Kedves Naplóm!

 

Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek. Ha Kristóf egy méternél közelebb kerül hozzám, rettenetesen zavarba tud hozni, és ebből ma komoly baleset lett. Kémiaóránk volt, éppen a hidrogén égésével kísérleteztünk, durranógázt akartunk létrehozni. Ám egyszer csak Kristóf óvatosan a vállamhoz ért, és halkan köszönt. Erre, én idióta, olyan zavarba jöttem, hogy a tanár pólójára borítottam a kémcsövem egész tartalmát, még jó, hogy nem lett belőle nagyobb baj. Ilyen szerencsétlen is csak én lehetek!

 

 

 

 

2013. 04. 13.    

Kedves Naplóm!

 

Ma valami olyasmi történt, amit még most sem akarok elhinni. Kristóf szólt, hogy angolóra után beszélni akar velem. Alig tudtam órán figyelni. Folyton csak az járt a fejemben, vajon mit akar mondani??

Nehezen indult a beszélgetés, de végül kibökte, hogy szerelmes belém. Éreztem, hogy tényleg forog a föld. Percekig szólni sem tudtam, aztán meg a nyakába ugrottam. Lehet, hogy hülyén viselkedtem?

 

 

 

2013. 04. 14.  

Kedves Naplóm!

 

Suli után ma kézen fogva jöttünk haza. Tudom, hogy bámultak a többiek, de engem nem érdekel, mert mi együtt JÁRUNK! A kapuban MEGCSÓKOLT!

Te jó ég! Anyuék furcsán néztek rám, amikor visítva, ugrálva tanultam a történelem témazárómra. Nem értették, hogy miért ilyen vicces a második világháború?

 

 

 

Édesem, megvan a könyv?

Meg, megtaláltam.

Akkor menjünk, és vigyük vissza a könyvtárba, mivel hamarosan lejár a kölcsönzési idő. Megyek előre, a kocsiban megvárlak.

Most mondjam meg, hogy nem azt a könyvet találtam meg, hanem egy másikat? Mutassam meg a naplóm?

Ahogy távolodott, ábrándozva néztem utána. Arra gondoltam, hogy akkor, 15 évesen a sok átsírt szerelmes éjszaka semmi ahhoz képest, ahogyan most szeretem Kristófot.