A szem a lélek tükre

Nézzetek csak ki az ablakon, minden tele hóval, fúj a szél és hideg van. Pár napja barátnőmtől hazafelé valami mocorgást és szuszogást hallottam a bokorból. Tipikusan olyan hang volt, mintha követne valaki, és zörögne az avar.

Nem kell semmiféle rosszra gondolni, csak egy csöpp, bicegős kiskutya volt, aki pár nehéz éjszakán már túl van. Hirtelen nem tudtam, mit kezdjek vele… Ha haza viszem, az én kutyusom mellett biztosan nem fér meg, ha otthagyom halálra fagy, és örökké az én lelkemen szárad. De amikor a nagy, kerek barna boci szemeivel egyenesen az én szemembe nézett, nem tudtam ellenállni a csöpp, fekete buksijának és egyből beleszerettem. Csapzott volt. és mint egy gép, úgy fűtötte magát. Volt rajtam egy kardigán, rácsavartam és az ölembe vettem. Egész hazáig így vittem, már-már elaludt a kezemben. Mikor hazaértem, a szüleim ferde szemmel néztek rám, mondván „hogy voltam képes hazahozni egy ilyen szőrgombolyagot”. Lehet, én tudtam, hogy a loboncos bunda alatt egy édes kiskutyus van, be kellett bizonyítanom.

Mint minden ilyen esetben, a mamámhoz fordultam, és megkértem, hogy néhány napig had maradjon nála a kutyus, amíg rendbe jön. Igaz nem akartam, hogy kötődjön hozzám (persze én se hozzá) de elneveztem Totónak. Még aznap egy kiadós fürdésben részesítettem, majd egy meleg párnára kis vízzel, mellette kutyakonzervvel magára hagytam, pihenni. Másnap egy egészen más blökit kaptam. Egy olyat, amelyik farkcsóválással és csillogó szemekkel várja a „gazdit”. Totó is pontosan ilyen volt. Csak egy jobb éjszaka kellett neki, miután lábra állhat. A biztonság kedvéért elvittem állatorvoshoz, de ő is csak vigasztaló dolgokat mondott az újdonsült legjobb (kevésbé „emberséges”) barátomról. Úgy voltam vele, hogy nem veszíthetek semmit, ismét megmutatom a szüleimnek. Egész másképp fogadták Totót. Tanulság… a külső alapján ne ítélj… Mivel tudtuk, hogy nem tarthatjuk meg, ezért máris minden erőnket arra fordítottuk, hogy ennek a drágaságnak szerető gazdit találjunk. Nemsokára akadt is egy jelentkező: a fölső szomszéd (családi házban laknak). Egyből átrohantam és vittem magammal a kutyust is. Örültem neki, hogy akár mindennap meglátogathatom, ha tényleg ide kerül, és persze tudtam, hogy jó kezekben lesz. A szomszédjaimnak nagyon tetszett Totó, örültek, hogy ilyen fiatal (a doki szerint max. 5hónapos lehet).
Tehát a blöki jó helyre került, boldog és egészséges nagykutya lett belőle, aki még mindig szívesen fogad.

Első kis mesémnek szerintem nem lett vészes, kár, hogy minden csak a fantáziám szüleménye. Remélem tetszett mindenkinek. :)